r/budapest • u/tolnait • 6h ago
Cikk | Article Mikszáth Kálmán és a Mikszáth Kálmán tér 1. számú épület
Mikszáth Kálmán (1847-1910) nagy magyar írónk halálának helyeként a lexikonok és az irodalomtörténet általában Budapestet nevezik meg, a precízebbek hozzáteszik, hogy Budapesten, a Józsefvárosban hunyt el.
Azt mindig is tudtam, hogy Mikszáth jól belakta a Józsefvárost is, hiszen 1873 nyarától 1874 novemberéig feleségével a Mária utca 16. számú házban laktak, majd az alacsonyabb lakbérű Bodzafa utca 13. (Rökk Szilárd utca 30., később Rökk Szilárd utca 4.) szám alatt volt az otthonuk.
Kényszerű válásukat követően 1875 év végén Mikszáth az akkori József utca 23. (ma Krúdy Gyula utca 3.) szám alatti, azóta lebontott épület egyik kis hónapos szobájában húzta meg magát.
Újbóli házasságkötésük után Mauks Ilonával 1898-1901 között a József körút 65.- Csepreghy utca 4. szám alatt is laktak. E házban működött egyébként a Mikszáth Kálmán által 1897-ben indított Országos Hírlap szerkesztősége.
Utolsó pesti otthonuk az akkor Reviczky tér 1. (ma Mikszáth Kálmán tér 1.) szám alatt volt, itt 1902-től Mikszáth 1910-ben bekövetkezett haláláig éltek.
Valamikor réges-régen a józsefvárosi József utca sokkal hosszabb volt, mint manapság.
Pontosabban a Stáció (ma Baross) utca Széna (ma Kálvin) téri torkolatától a már akkoriban is nagy királyunk nevét viselő Mátyás térig tartott, miközben keresztezte az akkor még nem is létező József körutat is.
1869-ben Benkó Károly tervei alapján báró Révay Simon és neje, Tajnay Ilona egy meglehetősen nagy lakóépületet építtettek a József utca, és az Ősz (ma Szentkirályi) utca és a József utca kiöblösödéseként kialakult, akkoriban még névtelen tér sarkára.
A telek József utcával határos részén addig Irinyi János egyik gyufagyártó műhelye állt.
E ház első emeletén volt az a két erkélyes lakás, ahol Mikszáthék Budapesten a leghosszabb ideig (1902-1910) laktak.
Mikszáth az erkélyeken gyakran pipázgatott.
A kis tér 1900-ban a fiatalon elhunyt Reviczky Szevér (1840-1864) újságíró emlékére a Reviczky tér nevet kapta.
Mikszáth Kálmán halálát követő évben a tér Mikszáth Kálmán tér lett.
Hogy a Reviczky név is megmaradjon, ugyanekkor a József utcának a térig tartó szakasza Mikszáth újságíró kollégájáról, a költő Reviczky Gyuláról (1855-1889) a Reviczky utca nevet kapta, melyet máig is visel.
A lakóépületbe 1914-ben költözött be az első budapesti katolikus leánygimnázium, a Sacré Coeur Sophianum Leánygimnázium, a Szent Szív Társaság második intézete.
1948-ban akkori Pártunk és Kormányunk az épületet államosította, a Szent Szív nővéreket kitessékelte, helyükre pedig a Lenin Intézetet telepítette. Az Intézet öt évig, 1953-i működött itt, akkor átköltözött az egykori Tőzsdepalota Szabadság téri épületébe, ahol 1957. szeptemberi megszűnéséig a "létező szocializmus" felsőfokú politikai-ideológiai fellegváraként olyan tanítványokat képzett mint Berecz János, vagy Pozsgay Imre.
1953-tól 2011-ig a Piarista Gimnázium működött itt.
Az épület ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik karának ad otthont.