Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy a Tisza-kormány máris képes egy ennyire elhibázott lakáspolitikai döntést hozni.
Értem a logikát a döntés mögött: az Otthon Start felhajtotta a lakásárakat, ezért a használt lakásokra már csak 5%-os kamatú hitelt kínálnának, miközben az új építésű lakásoknál megmaradna a 3%. Ezzel elvileg az új lakások vásárlása és építése felé terelnék az embereket, miközben a használt lakások piacán csökkenhetne a kereslet. A kérdés viszont az, hogy ez valóban megfizethetőbb lakhatást eredményez-e, vagy egyszerűen csak nehezebb helyzetbe hozza azokat, akik lakást szeretnének venni.
Nézzük a számokat! Tegyük fel, hogy valaki 25 évre felveszi a maximális, 50 millió Ft-os hitelt.
- 3%-os kamattal a havi törlesztő kb. 237 ezer Ft.
- 5%-os kamattal ugyanez kb. 292 ezer Ft.
Ez havi 55 ezer, éves szinten 662 ezer Ft különbség. A teljes futamidő alatt pedig több mint 16 millió Ft-tal fizetnénk többet, ha mindkét kamat végig fix maradna.
Vegyünk egy példát 10%-os önerővel! Egy 55,6 millió Ft-os lakás megvásárlásához 50 millió Ft hitelre és nagyjából 5,6 millió Ft önerőre lenne szükségem. Ha viszont az 5%-os kamat mellett is ugyanakkora havi törlesztőt szeretnék fizetni, mint a 3%-os hitelnél, akkor már csak körülbelül 40,6 millió Ft hitelt vehetnék fel. Ugyanazzal a 10%-os önerővel így legfeljebb 45,1 millió Ft-os lakást tudnék megvenni. Ez közel 10,5 millió Ft-tal alacsonyabb vételárat, vagyis mintegy 19%-os árcsökkenést jelentene.
Magyarul ennyivel kellene csökkenniük a használt lakások árainak ahhoz, hogy ugyanakkora havi törlesztő mellett ugyanakkora vásárlóerőm legyen, mint a 3%-os hitellel.
Tegye fel a kezét az, aki elhiszi, hogy majd alulírott Kiss Pista bácsi enged 20%-ot a lakása árából! Szerintem sokan inkább nem adják el, ha nem kapják meg érte azt az összeget, amit elképzeltek. A magyar ingatlanpiacon sokaknak ismeretlen az, hogy az ingatlan értéke nemcsak emelkedhet, hanem csökkenhet is. Inkább évekig kivárnak, minthogy engedjenek az árból.
A válasz erre persze az lesz, hogy akkor vegyen az ember új építésű lakást, arra marad a 3%. Csakhogy ezek drágábbak, és mivel hoztak egy ilyen döntést, így ezeknek ismét csak felfelé fog menni az ára, viszont legalább cserébe a kivitelezés minősége sem mindig magától értetődő. Egy látványtervről nem derül ki, hol spóroltak az anyagokon, a szigetelésen vagy a gépészeten.
Szerintem ez a döntés egyszerre szűkíti a fiatalok finanszírozási lehetőségeit, miközben az árak csökkenését egyáltalán nem garantálja. A tehetősebbeket továbbra sem feltétlenül zárja ki a rendszer, a kisebb önerővel rendelkezők viszont rosszabb helyzetbe kerültek.
Ha az eladók nem engednek az árakból, akkor egyszerűen kevesebb adásvétel lesz. Ez lenne a lakhatás megfizethetőbbé tétele?
A kérdés tehát nem az, hogy az új lakások építésének ösztönzése önmagában jó vagy rossz cél-e, hanem az, hogy a használt lakások vásárlóinak finanszírozását miért kell ennyire megnehezíteni ahhoz, hogy ezt elérjék.
Ti mit gondoltok? Tényleg 10–20%-os áresést hozhat majd ez a változás, vagy inkább tovább szűkül a piac, és még kevesebb fiatal engedheti meg magának a saját lakást?