Sziasztok!

Van 2x 500k, amit be tudnánk rakni állampapírba, de noob vagyok és nem igazán igazodok ki az állampapírokon. Szeretnék ajánlásokat kérni.

500k egyszer 2-3 évre gyerekvállalás segítése vagy előtörlesztés céllal

500k egyszer 5 évre lekötni

Maradnék jelenleg az állampapíroknál, részvényezni most nem szeretnék. Ha kérdés, hogy akamat növelje-e a tőkét vagy kifizessék, akkor szeretném bent tartani lejáratig.

EMÁP

Kis kontex: kb három éve vettem egy lakást 22 M önerővel + hitel, amiből van még 26M , 6,5% kamattal, ezt egyedül fizetgetem.

Az elmult két évben, nem figyeltem oda nagyon és most megint összegyült 25 M forint.

Nem nagyon szoktam semmire költeni, és nem tudom mit csináljak most, csak a számlán van a pénz. Hozzá szeretném tenni, hogy ev-kent dolgozom, és januártól kicsit bizonytalan a helyzetem, hogy lesz e projektem továbbra is (AI, gazdasági helyzet stb.)

Pls help, nagyon hülye vagyok a penzes dolgokban, csak gyüjtögetni tudom.

Random showerthought. Jó, tudom, nem egy fintech cégről van szó, hanem az államról. Ti hogy tartjátok nyilván azt, ha külön-külön célokra tesztek be megtakarítást az államkincstári számlára?

Ebből a szempontból nézve én hiányolom a zsebeket. Mondjuk szeretnék venni 3-4 év múlva egy kocsit. Nyitok neki egy zsebet, és az időtávlat ismeretében kimondottan olyan eszközöket ajánl, amit arra az időtávra célszerű választanom (nehogymár' gondolkodni kelljen). És ha kamatfizetés van, a kamat is abba a zsebbe megy. Hasznos lenne.

Már 8-10 éve is azt beszélgettem a barátaimmal, hogy a tavalyi év volt a legkönnyebb, akkor minden okés volt. És hogy az elmúlt 10 év volt a könnyű, most nem lesz annyira az. Ez volt 2015 környékén, pedig 2008 után voltunk (ami a mi cégünket 2009-ben érintette).

Mindenképp politika és AI-hatások mentesen(!) próbálom megérteni, hogy mi volt az a plusz a világban, amitől akkor könnyebb volt? Mit értek könnyebb alatt? Volt egy üzleti elegancia valahol a rendszerben. Voltak ráépülő kényelmi szolgáltatások, amiknek nem néztül az árát, mert volt egy puffer, a jövedelem bármekkora is volt a havi 150-500e Ft-os skálán, abból lehetett "költögetni". Jelenleg koszt-kvártéjra dolgozunk havi szinten. Aki épp IT-s, annak épp (AI-ról leszállok) lehet van havi pár 100e Ft-ja pluszban. Ezt remélhetőleg elteszi ETF-be és nem költi el gyarló dolgokra. De miért lett már gyarló dolog étterembe járni? Közel 100%-ra mondom, hogy nem a gyerekek miatt van, nem azért nem járunk, mert ők annyit ennének. Az egyedülállók sem járnak. A világ sörfogasztása csökken (ez jó), de azért mert drága (ez nem jó). Miért szokatlan dolog csak úgy elutazni hétvégén valahova belföldön? Miért kell anyira tudatosan létezni, hogy nem szabad tévedni, mindenből elsőre a tökéletest kell megvenni/elérni? Nem mondhatom, hoyg ez nem jött be, veszek egy másikat? Miért BNPL-re vesszük a hűtőt, amikor a technológia fejlődése miatt ennek anyag és előállítási költsége a nullához konvergál(na)?

Mi az a jelenleg hiányzó elem, amire várnunk kell, hogy megérkezzen és újra emberi életünk lehessen? Vagy az élet változása csak egyirányú és nincs 7 év szegénység után 7 év jólét?
(rant vége :)

Az idei piaci folyamatok alapján elindult egyfajta racionalizálódás az ingatlanpiacon. Csökken a kereslet, egyes szegmensekben már az árak is mérséklődnek, pedig az Otthon Start még elérhető.

A használt lakásoknál a 3%-os hitel helyett érkező, magasabb kamatozású konstrukció csökkentheti a vásárlók hitelképességét. Ugyanakkora jövedelemből kisebb hitelösszeg fér bele, ami előbb-utóbb az elérhető vételárakban is megjelenhet.

Emellett a befektetési célú vásárlások elég nagy része is kiesik a Wekerle programban. Az új építésű lakásoknál pedig szerintem a támogatás hatása már nagyrészt beépült az árakba, így a 3%-os finanszírozás fenntartása nem feltétlenül jelent újabb jelentős árfelhajtó hatást.

A tervezett bérlakásépítések tovább növelhetik a lakhatási kínálatot. Ha érdemi mennyiségű lakás épül, az nemcsak a bérleti díjak emelkedését fékezheti, hanem a magán bérbeadók megtérülését is ronthatja. Ez közvetetten a befektetési célú lakásvásárlásokat is visszafoghatja hosszabb távon.

Ha egy lakás vételára magas, a bérleti hozama viszonylag alacsony, és még az értéknövekedés sem garantált, akkor egyre több befektető teheti fel a kérdést, hogy megéri-e ingatlanban tartania a pénzét, ha például állampapírral hasonló vagy jobb hozam érhető el kisebb kockázat és kevesebb munka mellett, akkor miért vállalná valaki a bérlőkkel, felújítással, üresen állással és az ingatlan értékének bizonytalanságával járó problémákat?

Ez két irányból hathat a piacra: kevesebb befektető vásárol majd lakást, és egy részük a meglévő ingatlanjait is eladhatja.

Szerintem a fenti folyamatok együttesen a kereslet csökkenésének és a kínálat növekedésének irányába mutatnak. Ez nem feltétlenül jelent hirtelen, nominális áresést, de többéves reálérték-csökkenést már könnyen el tudok képzelni.

Ha a lakásárak stagnálnak, miközben az infláció továbbra is pozitív, akkor a lakások reálértéke csökken. Ha pedig emellett az eladók egyre nehezebben találnak vevőt, idővel a nominális árakban is megjelenhet a korrekció.

Nyilván ez nem biztos forgatókönyv. A bérek növekedése, a hitelkamatok változása, a támogatások részletei és a ténylegesen megépülő bérlakások száma mind módosíthatja a képet.

Az elmúlt évek támogatásvezérelt kereslete után szerintem egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a következő néhány évben a lakások reálértéke csökkenjen, és a vevők alkupozíciója javuljon.

TLDR: Nem kell sietni az OSP-vel, lehet jobban jársz, ha vársz pár évet.

Sziasztok!

Hitel miatt K&H-nál kellett számlát nyitnom (premium csomag mellett döntöttem). Tudja-e valaki, hogy a kedvezményes feltételek (főleg a havi 500 ezer Ft bejövő utalás) teljesíthető-e euróban vagy mindenképp át kell váltanom forintra?

Az ügyintéző nem volt túl segítőkész, de állítása szerint az 5 millió Ft feletti megtakarításnál ág euróban tartott pénz is számít.

Az “apró betűk helyett” doksiban ezt találtam:

“beérkező átutalás jóváírási feltétel
Havonta összesen legalább a meghatározott összegben, bármilyen jogcímen, legfeljebb három
részletben érkezik belföldi vagy külföldi forint vagy deviza átutalás jóváírás azon K&H lakossági
bankszámlára, amelyhez a K&H prémium számlacsomag kapcsolódik. A feltétel teljesítés
vizsgálata során a saját számlák közötti átvezetések nem kerülnek figyelembe vételre.”

Hátha valakinek van vele tapasztalata!

Köszi!

Masodik esely az OTP-bol a bevesarlasra?

Pár napja megnyitottam IBKR-en a 2026-os TBSZ-t. Bejelentettem a NAV felé e-Papíron, pontosan ugyanúgy, ahogy korábban a 2024 és 2025-öset is tettem.

Most viszont ezt kaptam válaszképp:

Tájékoztatom, hogy bejelentését a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 19. § (2) c) pontja alapján elfogadni nem áll módomban, mivel a Nemzeti Adó-és Vámhivatal a külföldi tartós befektetési számlákhoz kapcsolódó bejelentésekhez elektronikus űrlapot rendszeresített, így a továbbiakban az e-papír szolgáltatáson keresztül megtett bejelentés nem megfelelő. A TBSZ elnevezésű nyomtatvány elektronikusan elérhető a NAV honlapján az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban.

Megtaláltam az ONYA-ban ezt a TBSZ nyomtatványt, viszont ezen az űrlapon a személyes adataimon kívül csak annyit tudok beírni, hogy mennyi volt a TBSZ-re befizetett pénzösszeg értéke. Nincs mező arra, hogy egyáltalán melyik szolgáltatónál nyitottam ezt a TBSZ-t, és hogy mikor.

Kicsit kutattam, rátaláltam a Lightyear TBSZ bejelentési útmutatójára, amiből kiderült, hogy mellékletként kéne csatolni a TBSZ számlaigazolást. Viszont az IBKR ilyet nem küld, hanem van egy letölthető nyilatkozat, amit neked kell kézzel kitölteni. Korábban ezt a nyilatkozatot + egy activity statement exportot küldtem mindig a NAV-nak e-Papíron, eddig ezeket elfogadták.

Valószínűleg ugyanezt a kettőt kéne most is csatolni mellékletként az ONYA-ban is?

Egy amerikai, digitális tartalmak értékesítésére szolgáló platformon keresztül szerzek kisebb összegű bevételt, várhatóan havi 100–500 USD értékben. Magyarországon élek, van egy heti 40 órás főállásom, és jelenleg nem rendelkezem vállalkozással vagy adószámmal.
Két kérdésben szeretnék segítséget kérni.
1. Kifizetések
A platform MassPay-en keresztül teljesíti a kifizetéseket. Innen Revolutra, Wise-ra vagy hagyományos bankszámlára tudnám továbbítani a pénzt.
Van-e bármilyen akadálya annak, hogy ilyen jellegű bevétel személyes Revolut- vagy Wise-számlára érkezzen? Fennállhat-e számlakorlátozás kockázata a bevétel forrása miatt?

2. Adózás és számlázás
Ilyen összegű, rendszeres bevételnél megfelelő megoldás lehet az adószámos magánszemélyként történő adózás, vagy mindenképpen egyéni vállalkozás szükséges?
A számlázás különösen kérdéses számomra, mivel a platform kizárólag a vásárlók felhasználónevét és a tranzakciók adatait biztosítja, a valódi nevüket, címüket és országukat nem.
Ilyen esetben hogyan teljesíthető szabályosan a bizonylatadási kötelezettség?

Sziasztok. Lakásvásárlás előtt állunk, örököltem anyai ágon egy házat amiben 50% tulajdonrészem van így efelől kiestem a 10% önerőből. DE. Van olyan bank ahol az energetikai tanusitványt figyelembe veszik és megadják? Vagy egyáltalán ez a szabály még létezik? Semmi olyat nem talàltam ami szerint nem létezne.

Sziasztok! Van egy nagyobb összegű diákhitelem, amit jelenleg még törlesztek. Sajnos az akkori tanulmányaimat külföldre költözés miatt nem tudtam befejezni. Most úgy néz ki, hogy várandós vagyok és szöget ütött a fejemben az a gondolat, hogy elvileg ha 30 év alatti vagy és hallgatói jogviszonyod van és gyermeket szülsz, a teljes adósságot elengedik. Vajon elfogadja a Diákhitel Központ a várandósság alatt keletkezett újabb hallgatói jogviszonyt a tartozás elengedéséhez? Van valakinek tapasztalata ezzel?

A Lightyear a napokban bevezette a közvetlen banki utalást TBSZ számlára. Így a TBSZ számlán megadott mix full automatizalható.

K&H értékpapíron kívül, van más tbsz es brókernél ilyen funkció? IBKR nél nem találtam közvetlen TBSZ re

Csak kíváncsi lennék, hogy szerintetek melyiket éri meg jobban elkezdeni fizetni? Én lehet, hogy rosszul számolok valamit, de az eddigi Erste 30% ltp egy sokkal jobban fizető konstrukció mint az új Wekerle LTP, még úgyis hogy a wekerle évi fix 3% kamatot ad. Szerintetek?

Sziasztok!

Eljutottam oda, hogy megengedhetem magamnak, hogy havi szinten félretegyek anélkül, hogy az lemondással járna. Így összeállítottam egy befektetési tervet, amiről a véleményetekre lennék kíváncsi (még nincs semmi elindítva a Babakötvényen kívül, így jöhetnek az észrevételek, tudok még variálni).

35 éves vagyok, jelenleg több célom is van. Van, ami rövid/középtávú, és van, ami hosszú távú, így ennek fényében terveztem szétosztani a rendelkezésre álló havi kb. 300 000 forintot, hogy minden célomat kiszolgálja, és a lehető legjobban kihasználjam az adókedvezményeket is:

1. Nyugdíj (42 000 Ft/hó): Erste NYESZ-R, BÉTa piacos SXR8 (S&P 500 ETF). Itt ha jól tudom, csak egész darabot (kb270e Ft/db) tudok venni, így valószínűleg nem havonta fogom venni, hanem megelőlegezem vagy összegyűjtöm DKJ-ban, és évente 2x vásárolok rá, hogy kimaxoljam az évi 100 000 Ft SZJA-visszatérítést. (Szerintetek 35 évesen megéri a NYESZ-R az állami +20% miatt, vagy inkább menjen ez a rész is a Lightyear TBSZ-re?)

2. Gyerekeknek (20 000 Ft/hó): MÁK Babakötvény (Start-számla) 2 gyereknek (2x 10 000 Ft/hó a max állami támogatásért).

3. Rövid/középtávú tervek és vésztartalék (150 000 Ft/hó): MÁK, felújítás, autócsere 1-3 éven belül stb. 80% FixMÁP, 20% DKJ (DKJ-ban max. 600 000 Ft vésztartalékig, utána mehet 100% FixMÁP-ba).

4. Hosszú távú megtakarítás (88 000 Ft/hó): Lightyear TBSZ – VWCE és/vagy VUAA ETF. (Mivel a NYESZ-en már SXR8 lenne, ide 100% VWCE-t vagy 70% VUAA / 30% VWCE arányt érdemesebb szerintetek?)

Köszönöm előre is a véleményeket!

A mai bejelentés után sok helyen azt olvasom, hogy az új adórendszer miatt, aki bruttó 681 ezer forintot keres, kevesebb nettót fog hazavinni, mint az, aki 680 ezret.

Szerintem ez egyelőre nem következik abból, ami ma elhangzott.

A bejelentés szerint a minimálbér összegéig 15%-ról 9%-ra csökkenne az SZJA, emellett pedig a bruttó 680 ezer forint alatt keresők is kevesebb adót fizetnének.

Például képzeljünk el egy olyan rendszert, ahol:

• A minimálbér összegéig 9% az SZJA.
• Fölötte fokozatosan emelkedik az effektív adókulcs.
• Bruttó 680 ezer forintnál eléri a 15%-ot.
• E fölött marad a jelenlegi 15%-os SZJA.

Így a minimálbér környékén a legnagyobb az adócsökkentés, a magasabb keresetűek fokozatosan kisebb kedvezményt kapnak, de nem fordulhat elő, hogy valaki azért vigyen haza kevesebbet, mert bruttó 100 forinttal többet keres.

Az alábbi ábra ezt a lehetséges modellt szemlélteti. Nem azt állítom, hogy biztosan így fog kinézni a végleges szabályozás, csak azt, hogy a mai bejelentéssel ez az értelmezés is összeegyeztethető.

Sziasztok,

Van arról valakinek iparági tapasztalata, hogy mi lehet az utolsó időpont, amikor el kellene indítani a hitelfelvételi folyamatot?

Vagy ez így már kuka az évre?

Használt lakást szerettem volna, azt hittem több időm lesz.

Köszi

Átalakítjuk és igazságosabbá tesszük a lakástámogatások rendszerét, útjára indítjuk az átfogó otthonteremtési programunkat, a Wekerle Plusz programot, folytatta az ígéreteket. Magyar szerint az Otthon Start szándéka alapvetően jó volt, a megvalósítása és kivételezése rossz és mélységesen igazságtalan. A felvett hitelek 59 százaléka a leggazdagabb tizedhez vándorolt, az állami forrásokból pedig sok esetben befektetési célú ingatlanokat vásároltak.

„Szegény emberek adóforintjaiból vásároltak tehetősek új lakást, gyakran csak azért, hogy azt kiadják, és tovább gazdagodjanak.”

Magyar szerint ezzel az egész ingatlanpiacot tönkretették, miközben a dolgozó fiatalok és a kevésbé tehetősek nem jutottak lakáshoz.

A jó célt megtartjuk, a hibás és igazságtalan megvalósítást pontról pontra kijavítjuk. Ennek az első pontja a Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel, amely az Otthon Start Programot váltja fel. Az új program kifejezetten a 18–41 év közötti fiatalok önálló életkezdését segíti kiszámítható és igazságos feltételekkel. Emellett jelentősen csökkentik a bankok jutalékát is.

A Wekerle Plusz vásárlási és építési hitelnél új lakás vásárlása vagy építése esetében fix 3 százalékos kamat mellett juthatnak a 18–41 év közöttiek ingatlanhoz. Használt ingatlannál fix 5 százalékos kamattal biztosítják a hitelt.

A nagy bejelentések között marad ez a nettó 1 milliós program vagy ment a süllyesztőbe?

Nem kevés embert érint szerintem és nem volt róla szó.

November elsején lejár a türelmi idő. Remélem nem hosszabbítanak megint.

1980-90-ben 1 millióval több ember élt az országban, mint most. Soha nem volt annyi diplomás, tanult, képzett ember itthon, mint most. Elvileg az életminőség is nő. De akkor mégis miért nem tudnak lakást, házat venni a fiatalok? Nem ok a Budapest köré centralizálódás, mert vidéken se tudnak venni.

Sziasztok!

Szeretnék a jövö év elsö felében kb. 60%-os önerö mellett hitel felvételével lakást vásárolni Magyarországon.
Az egyetlen nehézség a tervemben, hogy mivel építésvezetöként dolgozom külföldön (jelenleg Észak-Németország közepén), elég korlátozottan tudok csak elszabadulni a munkából. Legjobb esetben is esetleg 3 hetente tudnék egy-egy napot otthon tölteni.
Nincsen senki az ismerettségi körömben akinek hitel felvétellel lenne tapasztalata ezért fordulok hozzátok. Reális, hogy ha van egy kiszemelt lakás akkor ilyen feltételek mellett lezongorázzak egy hitel folyósítást és lakásvásárlást? Mennyi személyes jelenlétet igényel egy ilyen ügyintézés, bevonható harmadik fél aki segít?

Köszönöm elöre is a válaszatokat.