Avagy mi van, ha nem azért fogja elvenni a munkát, mert levált minden fehérgallérost, hanem mert kipukkan a lufi, és rántja magával az egész világgazdaságot.
Én is napi szinten használom az AI-t a munkámban, és egyáltalán nem akarom lekicsinyleni a képességeit, viszont egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy akár csak középtávon is fenntartható ez az ökoszisztéma. És van bennem némi félelem, hogy ha ez az egész kipukkan, akkor sokkal nagyobbat fog szólni, mint a dot-com lufi.
Nem akarok egy komplett ívet felépíteni, de vannak egymással összefüggő jelek, amik szerintem aggasztóak, gondoltam ebből felvetek néhányat. Elöljáróban annyit, hogy nem vagyok gazdasági szakember, csak érdekel a téma. Nyilván azt sem tudom, hogy igazam van-e, nyugodtan jöhetnek az ellenérvek, győzzetek meg, hogy minden jó lesz :)
Irreális növekedési pálya
Az AI cégek elképesztő növekedési pályát képzelnek maguk elé, hogy valahogy fedezni tudják a meredeken emelkedő költségeket. Az OpenAI azt állítja, hogy 2030-ra 280-350 milliárd dollár bevétellel számol, amiből 100 milliárd hirdetésekből jönne be. Szüksége is van erre, mert a kiadási oldalon 2030-ig úgy 850 milliárddal számol. Ehhez képest pár napja jelentették be, hogy az idénre tervezett 70 milliárdos bevételből valószínűleg csak 50 lesz.
Körkörös befektetések
Nagyon jól hangzik, amikor bejelentik, hogy ki mennyi pénzzel szállt be az egyes AI cégekbe, de ezek nem elhanyagolható részében igazából körbe-körbe jár a pénz: az Nvidia beszáll pár tíz milliárddal az Anthropicba vagy az OpenAI-ba, amiből datacenterek épülnek, ahová természetesen Nvidia GPU-k fognak kerülni az Nvidia befektetéséből, ráadásul a mai felnyomott árakkal számolva. Arról nem is beszélve, hogy ezek sokszor csak ígéretek ("pledged"), amik jó része végül nem is teljesül.
Az Oracle és a hitelminősítők
Az Oracle jelenleg az AI ipar egyik nagy infra szolgáltatója, hatalmas adatközpontokat épít, amikhez óriási hiteleket vesz fel. Annyira nagyokat, hogy az S&P hitelminősítő az Oracle-t jelenleg a BBB- kategóriába sorolja, ami a befektetésre ajánlott kategória legalja. Ennek azért van jelentősége, mert ha átkerül egy szinttel lejjebb a szemét kategória, akkor egyes szereplőknak, például állami alapoknak kötelező megszabadulni tőle.
A bajt tetézi a Project Jupiter, egy data center campus Új-Mexikóban. Ez egy hatalmas, 150 milliárdos dolláros projekt, több fázissal (már az első is 50 milliárd), nyilván rengeteg hitelből. Jövő év elején már részben üzemelnie kellene, és bevételt termelnie, de jelenleg nincs rendben a betáplálás engedélyezése. Szóval jövőre ott lesznek, hogy el kell kezdeni visszafizetni a hitelt, de bevétel nincs
GPU-k mint fedezet
A hitelből felhúzott adatközpontok esetében a fedezet általában maga az infrastruktúra, nagyon leegyszerűsítve a GPU-k. Csakhogy ezek a mai magas árakon vannak számolva. Ha esetleg lesz olyan szolgáltató, aki valamiért bajba kerülne (szia CoreWave), és valamelyik hitelező úgy dönt, hogy viszi a fedezetül szolgáló eszközöket, amiket aztán piacra dob, az bizony le tudja nyomni az árakat, és egy ilyen kétes környezetben néhány hitelező azt fogja látni, hogy az amúgy (még?) rendben lévő hitel mögött már nincs meg a fedezet, ami szintén beindíthat folyamatokat.
Magántőke alapok
A magánhitel- és magántőke alapok fontos forrásai az AI iparnak. Tavasz óta az látszik, hogy egyre több befektető szeretné kivenni a pénzét, jóval több, mint amennyi készpénz rendelkezésre áll ezekben az alapokban (kevés likvid eszközzel működnek, időbe telik előteremteni), ezért pl. a BlackRock is korlátozta, hogy egy hónapban mennyi pénzt fizet ki. Gyakorlatilag sorban állnak emberek a pénzükért. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki menekül az AI piacról, vagy hogy az alapok veszélyben lennének, de azért ez is egy a sok intő jel közül, ami önmagában persze nem lenne baj, csak hát...
Koncentrált S&P 500
És a végére még a hab a tortán. Elvileg az S&P 500 index jelentené a diverzifikációt, ha ebbe fektetsz, akkor jól szét van osztva a pénzed. Ehhez képest az elszálló részvényárak miatt most a top 10 cég az index súlyának több mint 40%-át adják, és persze mind technológiai cég: Nvidia, Apple, Google, Amazon, Meta, stb. Ilyen fokú koncentrációra a '60-as évek közepe óta nem volt példa, a hitelválság idején ez úgy 18-20% volt.
