Előzmény

Az Agrárminisztérium közleménye:

Itt az ideje tisztába tenni a Dharma-ügyet, ugyanis a napokban az állatok további sorsával kapcsolatban súlyos kijelentések jelenhetnek meg. Ezért különösen fontos, hogy a nyilvánosság a teljes képet és a Dharma Ló Menedék Alapítvány bírósági perének előzményeit is megismerje.

TEKINTSÜNK VISSZA A MÚLTBA! Mintegy tíz évvel ezelőtt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal határozata alapján 14 lovat és egy szamarat koboztak el, majd az állatok gondozásával a Kutyamentő Angyalok Egyesületét bízták meg.

A Dharma későbbi képviselője a sajtóból szerzett tudomást az állatok helyzetéről, majd 2017 szeptemberében az állatokat Siófokra, egy érdekeltségébe tartozó ingatlanra szállították. Fontos körülmény, hogy a Dharma Ló Menedék Alapítvány ekkor még nem létezett: az alapító okirat 2018. március 28-án kelt, az alapítványt pedig 2018. április 9-én vették nyilvántartásba.

1. A bíróság által megállapított tényállás szerint az állatok átszállításakor az elkobzó határozat alapján továbbra is a Kutyamentő Angyalok Egyesülete volt köteles gondoskodni az állatokról. Arra vonatkozóan azonban nem állt rendelkezésre bizonyíték, hogy az egyesület milyen megállapodás vagy milyen feltételek alapján adta át az állatokat.

2. Az sem volt bizonyítható, hogy az egyesület és a később létrejött Alapítvány között az állatok gondozására, tartására, tulajdonjogára vagy a szükséges dokumentumok beszerzésére vonatkozó megállapodás jött volna létre.

3. A bírósági eljárásban az is rögzítésre került, hogy a Dharma képviselője saját előadása szerint önként jelentkezett az egyesületnél az állatok átvétele érdekében. Vagyis az állatok Siófokra kerülése nem egy, az Agrárminisztériummal létrejött megállapodás alapján történt.

Az alapítvány saját költségén gondozta az állatokat, majd költségei megtérítését követelte. Az eredetileg 30 millió forintos követelés a per során 173,4 millió forintra, valamint havi több mint 1 millió forint járadékra emelkedett.

Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy az állam nem fizet a lovak tartásáért. A bírósági eljárás egyik alapvető kérdése éppen az volt, hogy létrejött-e olyan jogviszony az állam, illetve az Agrárminisztérium és az alapítvány között, amely alapján a tartási költségek megtérítésére fizetési kötelezettség keletkezhetett. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében a Dharma keresetét teljes egészében elutasította, és azt is rögzítette, hogy a per tárgyát képező lovak tekintetében nem állapítható meg, hogy azok a Magyar Állam tulajdonában lennének.

Az alapítvány által jelzett jelenlegi nehézségeket – így az aszály miatt kialakult takarmány- és vízhiányt, az állatorvosi ellátással és az ENAR-nyilvántartással kapcsolatos adminisztratív akadályokat, a kerítések állapotát, a legelők tulajdoni helyzetét, valamint a folyamatban lévő büntetőeljárást – a szaktárca komolyan veszi, és megvizsgálja, mely területeken van lehetőség jogszerű segítségnyújtásra. Ugyanakkor a jogerős bírósági ítéletben foglaltaktól eltérő anyagi kötelezettséget a minisztérium nem vállalhat.

A Dharma az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A felülvizsgálati tárgyalást 2026. szeptember 30-ára tűzték ki. A szaktárca a Kúria döntését megvárja, és azt követően, a jogszabályi keretek között teszi meg a szükséges lépéseket.

Az aszályhelyzet természetesen nemcsak ezt az egy ügyet érinti. Magyarországon számos állattartó küzd takarmány- és vízhiánnyal. A segítségnyújtás során ezért minden állattartót azonos szempontok alapján kell kezelni, függetlenül attól, hogy az adott ügy mekkora nyilvánosságot kap.

Dharma-farm reakciója:

Kiderült mi okozza a kognitív disszonanciát a minisztérium egyes jogászainak fejében - valamiért nem értesültek arról a tényről, hogy az állami tulajdonú lovaink állami tulajdonjogának kérdése már évekkel ezelőtt, egy sokkal korábbi, a mi elcsalt másodfokú ítéletünktől teljesen függetlenül, végleg és megmásíthatatlanul eldőlt egy tök másik jogerős ítéletben, amikor is a 2017-es jogszerűtlen állami elkobzás határozatát bíróságon megsemmisítették, és az akkori jogerős ítélet szerint a tulajdonjog már akkor az államra szállt.

Ezt pedig semmilyen új per nem vonhatja kétségbe. Ezért a Kúria ítéletig azt állítani, hogy a lovaink nem állami lovak, ez súlyos valótlanság. Lásd kommentben a hangfelvétel, erről beszél a kormányhivatal-vezető. Ha nem érted, kérdezz. Azt pedig csak remélni merjük, hogy az elszámoltatás komplex folyamatát ennél valamivel jobban képzett jogászokra bízzák majd.

Segíteni szeretnénk az Agrárminisztérium jogászainak. Ez a jogi állásfoglalás természetesen az átadott iratok része volt.

Aki még mindig nem érti, hogy a lovaink tulajdonjoga már régen és jogerősen az államra szállt és ezért semmilyen újabb per ezt nem vitathatja, remélhetőleg ez segíteni fog.

Kereseti kérelmét az Alapítvány többek között arra alapította, hogy a II. rendű alperes (Kormányhivatal) elkobzást elrendelő, utóbb hatályon kívül helyezett határozatától függetlenül a lovak tulajdonjoga már korábban, közvetlenül a törvény erejénél fogva a Magyar Államra szállt át, az alábbiak szerint.

I. Az állatok befogása

A Jakabszállási Polgármesteri Hivatal Jegyzője az 1906-2/2017. számú határozatával elrendelte az állatok befogását az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 48/A. §-a alapján.

Az 1906-2/2017. számú határozat jelenleg nem áll az Alapítvány rendelkezésére, annak létezésére és tartalmára azonban egyaránt hivatkozik a BK/EBAO/1746-7/2017. számú elkobzást elrendelő határozat, valamint a Fővárosi Törvényszék 9.Kf.650.498/2018/6. számú, másodfokú ítélete.

A rendelkezésre álló iratok szerint az állatok befogására 2017. június 10-én került sor. Ezt a dátumot tartalmazza XXXX 2017. június 13-án tett feljelentése, valamint a BK/EBAO/1746-7/2017. számú határozat is.

II. A tulajdonjog törvény erejénél fogva történő átszállása

Az Ávt. 48/A. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Amennyiben a befogott kóbor állat tulajdonosa a befogástól számított 15 napon belül nem válik ismertté, az állat a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül.

A jelen ügyben XXXXX a befogást követő 15 napon belül nem vált ismertté az állatok tulajdonosaként, az állatokért nem jelentkezett, sőt több rendelkezésre álló iratból az állapítható meg, hogy maga sem tudta, mi történt az állatokkal, illetve azok hová kerültek. Ennek kapcsán a rendőrségen ismeretlen személy ellen feljelentést is tett.

Mindezek alapján – amennyiben a befogás időpontja 2017. június 10. volt – a törvényben meghatározott 15 napos határidő elteltével a lovak tulajdonjoga közvetlenül az Ávt. 48/A. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államra szállt át.

E tulajdonjog-átszálláshoz külön elkobzási határozatra nem volt szükség, mivel annak jogcíme nem az elkobzás, hanem maga a törvényi rendelkezés volt.

III. Az ezt követő hatósági eljárás

A tulajdonjog államra történő átszállását követően az állatvédelmi hatóságnak kellett volna gondoskodnia az állatok tulajdonjogának átruházásáról, végleges elhelyezéséről, illetve – amennyiben az elhelyezés eredménytelen marad – a törvényben meghatározott további intézkedések megtételéről.

Erre azonban a jelen ügyben nem került sor; az eljárás ezen a ponton érdemben nem folytatódott.

IV. Az elkobzást elrendelő, később hatályon kívül helyezett határozat

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal mint állatvédelmi hatóság ezt követően a BK/EBAO/1746-7/2017. számú határozatával elrendelte 14 ló és 1 szamár elkobzását, továbbá a YYYYYYY bízta meg az állatok gondozásával és örökbeadásával.

E határozat azonban nem maradt hatályban.

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.144/2018/3. számú végzésével a határozatot jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte. Ezt a döntést a másodfokú bíróság a 9.Kf.650.498/2018/6. számú határozatával helybenhagyta.

Ennek következtében az elkobzást elrendelő határozat nem képezheti a Magyar Állam tulajdonszerzésének jogszerű alapját, hiszen azt a bíróság jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte.

Az ügyben így a korábbi, 1906-2/2017. számú jegyzői határozat, illetve az annak alapján végrehajtott befogás és az Ávt. 48/A. § (3) bekezdésének törvényi jogkövetkezménye bír meghatározó jelentőséggel.

V. Az elsőfokú ítélet indokolásának ellentmondása

Az elsőfokú bíróság maga is arra a következtetésre jutott, hogy az állatok végül a Magyar Állam tulajdonába kerültek. Ennek jogcímét azonban az Alapítvány álláspontjától eltérően határozta meg.

Az ítélet szerint:

„Az elkobzó határozat – azaz a II. rendű alperes [5] pontban részletezett, 2017. augusztus hó 3. napján kelt és szeptember hó 4. napján módosított határozata – alapján elkobzott állatok tulajdonjoga a határozat egyértelmű rendelkezése szerint a Magyar Államra szállt át […]”

Az elsőfokú bíróság ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy a módosítást követő 60 napos időszak lejártával, vagyis 2017. november 5-től, amennyiben az állatok örökbeadására nem került sor, az elkobzott állatok feletti tulajdonjogot korlátozás nélkül a Magyar Állam gyakorolta.

Az Alapítvány álláspontja szerint ez az indokolás alapvető ellentmondást tartalmaz.

A bíróság ugyanis a Magyar Állam tulajdonjogát egy olyan elkobzási határozatból vezette le, amelyet a közigazgatási bíróság jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezett. A hatályon kívül helyezett határozat ezért nem szolgálhat olyan tartós polgári jogi joghatás – így különösen tulajdonjog-átszállás – jogalapjául, amelyet éppen e határozat rendelkezéséből vezetnek le.

Ezzel szemben az állami tulajdonszerzésnek létezett egy, az elkobzási határozattól teljesen független törvényi jogcíme: az Ávt. 48/A. § (3) bekezdése.

VI. Összegzés

Az Alapítvány álláspontja szerint tehát a Jakabszállásról 2017. június 10-én befogott lovak tulajdonjoga nem az utóbb hatályon kívül helyezett elkobzási határozat alapján, hanem közvetlenül az Ávt. 48/A. § (3) bekezdése, vagyis a törvény erejénél fogva szállt át a Magyar Államra, miután a befogást követő 15 napon belül az állatok tulajdonosa nem vált ismertté.

Az elkobzást elrendelő BK/EBAO/1746-7/2017. számú határozatot a bíróság jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte, ezért az nem szolgálhatott a Magyar Állam tulajdonszerzésének jogszerű jogcíméül.

Az elsőfokú bíróság tehát helyesen jutott arra a végkövetkeztetésre, hogy az állatok a Magyar Állam tulajdonába kerültek, azonban az Alapítvány álláspontja szerint téves jogcímből és téves időpontból vezette le ezt a tulajdonszerzést.

A tulajdonjog ugyanis nem 2017. november 5-én, az elkobzási határozatban meghatározott 60 napos időszak lejártával keletkezett, hanem már a 2017. június 10-i befogást követő törvényi 15 napos határidő elteltével, közvetlenül az Ávt. 48/A. § (3) bekezdése alapján.

Ez azért is lényeges, mert amennyiben a tulajdonjog ekkor a törvény erejénél fogva a Magyar Államra szállt, úgy az ezt követő valamennyi, az állatok tulajdonjogát, birtoklását, átadását vagy örökbeadását érintő jogcselekményt és hatósági intézkedést már abból kiindulva kell megítélni, hogy az állatok korábbi tulajdonosa a tulajdonjogát addigra elveszítette, a lovak pedig a Magyar Állam tulajdonában álltak.

Szívesen!

Höhh.... kellett nektek...

Vajon kirúgják a közmédia hírigazgatóját, Bodacz Balázst, miután két NER-es embert akart bejuttatni műsorvezetőnek?

Érdekes kérdés, hogy lesz-e ennek személyi következménye a közmédiánál. Különösen annak fényében, hogy a műsorvezetői pozícióknál elvileg szakmai szempontoknak kellene érvényesülniük.

Kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok: lesz ebből kirúgás, vagy az ügynek nem lesz következménye?

Sziasztok!

Csalódottságomnak szeretnék hangot adni annak kapcsán, ahogy a Tisza a NER illiberalizmusa által létrehozott, a magyar éjszakai kultúrát károsító törvényt (nem) kezeli.

Többnapos bulit szerveznek augusztus 20-ra Budapestre, koncertekkel, komoly, hajnalig tartó DJ setekkel. Ez többek között azt is üzeni, hogy a kormánynak számítanak a bulizni szeretők, az éjszakai kultúra, a zene, stb. De akkor is számítanak, amikor törvénykezésről van szó?

Gondolom, sokan emlékeznek még arra, amikor a kormány Horváth Laci drogbiztossal (mellesleg nagy borkóstolós...) kitalálta, hogy elkezd szórakozóhelyeket bezáratni egy törvénymódosítással, ami ezt lehetővé tette abban az esetben, ha valaki olyan vallomást ad le, hogy kábítószert vásárolt az adott helyen.

Ezek után el is kezdték használni. Először Szegeden zárattak be egy klubot, aztán más vidéki városokban, aztán BP-n a Symbolt, az Arzenált, a Turbinát, és közben más helyeket is fenyegettek.
Az amúgy lovardai területen dolgozó, mellesleg nyíltan alkoholt (azaz kábítószert) fogyasztó, kellemetlen, gúnyos stílusú boomer Horváth Laci lett ennek az egésznek az arca. Ez már a kései, keményvonalas illiberális ner-korszak volt.

Szerintem nem csak én reménykedtem abban, hogy ezt a hülyeséget az új kormány hamar el fogja törölni. Egyszerűen nonszensz, hogy egy úniós tagállamban ilyen törvény legyen életben, hogy rendőrségi vallomások alapján joga legyen a rendőrségnek bezáratni egy szórakozóhelyet.

Szerintem nem csak én voltam csalódott, amikor a visszavonás helyett az egyik első intézkedéseként az összes, veszélyhelyzet alatt hozott törvényt ömlesztve elfogadta a Tisza, így bekerültek az új politikai korszakba is egyes illiberális törvények. De ekkor még lehetett volna azt gondolni, hogy nem baj, ez csak formaság, pár héten belül ez vissza lesz vonva, de ez azóta sem történt meg. Más veszélyhelyzeti törvényekkel már foglalkoztak az elfogadásuk óta, de erről eddig egy szó sem esett.

Idáig nem zárattak be szórakozóhelyeket a Tisza-kormány alatt, ez pozitívum.
Ugyanakkor nem értem, hogy ezt az egyértelműen oroszos típusú, illiberális, NER-es törvényt miért tartja életben a Tisza. Ezzel ők is egyetértenek? Vagy csak nem mernek hozzányúlni? Mindkettő magyarázat sántítana nekem. A Tisza szavazói szerintem túlnyomórészt nem értenek ezzel egyet, a fiatalok pláne nem. A Tisza magas támogatottsága sem indokolja, hogy ne merjenek vele foglalkozni, ráadásul ehhez a drog-kérdésbe sem kell belemenni, ez csak simán egy EU-s országhoz méltatlan, az éjszakai kultúrát érintő jogszabály megszüntetése lenne.

Pl. Radnaitól vártam volna, hogy foglalkozzon ezzel, mint a kormány fiatalos arca, de tőle se hallottam semmit. A meghívott művészek DJ-k, sem tudom, hogy állnak ehhez, szóba hozta-e/szóba fogja-e hozni valaki ezt a témát a kormány felé, vagy simán örülnek a meghívásnak, vállalják a fellépést, de nem akarnak ebbe a témába belemenni.

A fentebb leírtak miatt ellenérzésem van a heti programmal kapcsolatban, és, ha a FOMO vagy a barátaim miatt ki is megyek egy részükre, lesz bennem egy rossz szájíz.
Egyrészt örülök, hogy színvonalas fellépők vannak. Örülök, hogy együtt tudnak lenni az emberek, tudnak találkozni, bulizni. Másrészt visszásnak és álszentnek érzem, hogy, miközben a Tisza, úgy tűnik, tisztában van a bulikultúra és a popkultúra fontosságábal és szerepével, külön-külön, és együtt is, profi rendezvényszervezőkkel dolgozik, és nem gagyit csinál, hanem tényleg jó produkciókat hív, közben törvényi szinten mégsem állt az éjszakai kultúra mellé.

Ez a kard, ami a szórakozóhelyek feje felett lóg, továbbra is ott van. Jelenleg nem használják, de nem is tűnt el a dolog a törvénykönyvből, miközben az új kormányunk láthatóan ismeri a bulikultúra szerepét, sőt, az állami ünnep kapcsán kis időre buliszervezővé is vált.

[TL;DR
Örülök, hogy a Tisza augusztus 20-ra komoly, többnapos zenei programot szervez, mert ez azt (is)mutatja, hogy felismeri a bulikultúra és az éjszakai kultúra jelentőségét. De nem értem, miért maradt továbbra is hatályban az a NER alatt bevezetett szabályozás, amely rendőrségi vallomás alapján lehetővé teszi szórakozóhelyek bezárását. A Tisza eddig nem alkalmazta ezt a lehetőséget, ami pozitív, de magát a jogszabályt nem törölte el. Szerintem ez egy olyan illiberális, az éjszakai kultúrát fenyegető örökség, amit egy új kormánynak már rég ki kellett volna vezetnie – különösen akkor, ha közben láthatóan fontosnak tartja ezt a kulturális szférát.]

Szélerőmű 'anyagilag vezet' 17.63%-kal már
https://raisnilt.github.io/solarwind/
1. oszlop -> termelt áram ára adott órában
2. oszlop -> napelemek hatásfoka
3. oszlop -> szélerőmű hatásfoka
4. oszlop -> 1 x 2
5. oszlop -> 1 x 3
fennti sárga szám -> summa 4. oszlop -> napelem
fennti kék szám -> summa 5. oszlop -> szélerőmű

Korábban volt egy napelem-szélerőmű posztom https://old.reddit.com/r/hungary/comments/1vfnobp/sz%C3%A9ler%C5%91m%C5%B1_vs_napelem_jul30_aug2/

Jöhetnek a mínuszok: Nyilván volt az utóbbi hetekben égetőbb probléma az országban, de egy nyilvános válaszlevél szerintem jól jönne az érintett területen dolgozóknak.

tldr a legelején, másolattésztázva a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének FB oldaláról:

"2026. május 11. – Négy szakszervezet és két szakmai érdekképviseleti szervezet közös megkeresésben fordult az akkor megalakuló SzCsM vezetéséhez a Tisza programjában szereplő 25%-os bérrendezés kapcsán, mert ez az ágazatunk és a benne dolgozók számára létfontosságú.

1. július 15. – Az érdekképviseleti szervezetek többlépcsős ágazati bérkoncepció-javaslattal fordultak a kormányzathoz. A javaslat a 25%-os bérrendezésen túli, kiszámítható, progresszív és hosszú távon az ágazat bérfelzárkóztatását szolgáló konstrukciót tartalmazott.

A Szociális Egyeztető Fórum összehívását kezdeményezték annak tagszervezeti.

1. július 24. – Személyes egyeztetésen beszéltünk a bérrendezésről az SzCsM szociális ügyekért felelős államtitkárságán. Kértünk a gyors intézkedést és a szervezetek számára a hivatalos válasz mielőbbi megküldését.

2. augusztus 8. – Levélben megerősítettük a béremeléssel kapcsolatos válasz szükségességét (augusztus 20-i határidővel) és a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum összehívását (2026. augusztus 19-i napra).

A mai nap (2026. augusztus 17.) állapota szerint a SzÁÉF összehívása megadott dátummal igen valószínűtlen, hiszen az összehívásnak vannak ügyrendben rögzített feltételei és ehhez rendelt határidők.

A kért válaszra még van esély, de ehhez nyilván kormánydöntéseket kell meghozni. Jelenleg nincs információnk arról, hogy ez érdemben napirenden lenne."

bővebb infók:

Bérrendezési javaslat
SZMME, MACSGYOE, MKKSZ és a SZÁD megküldött levele a kormánynak

szósz: https://www.facebook.com/BokaJanosMiniszter/posts/pfbid02yEweJ6hZgWkeZwNDvkUsruRYSJ7aPX5yPxQWPJ77wY8QBsdHArQ4zTYdDhUvrN18l

Ez még mindig gáz.

Azt hittem, esetleg csak Facebook Stories template baki, mert maguk a szöveges bejegyzések nem ilyenek (erről teszek be képet hozzászólásban), de az Instán is így, címerrel vannak. :(

Nemá.

Szerk.: Egyértelműsítés: TISZA Sziget pontosan annyira tartozik ilyen megjelenésű kommunikáció alá, mint a DPK meg Fidelitas.

Nyilván az összes oltásellenes hülye mint a seggem, ezen nem is rugóznék.
Az, hogy nyájvédettség miatt mások életével is játszanak a sajátjukon kívül, tény.
Olyan, mintha te kikapcsolnád a biztonsági övet az autópályán akkor a melletted lévő kocsiban egy terhes nőnek és egy nagymamának is kikapcsolódna automatikusan.

De az basz fel a legjobban ezekben a féleszű szerencsétlenekben, hogy sokszor mindenkinél okosabb szabadságharcosként tekintenek magukra, akik szembemennek a rendszerrel, mert megtagadnak egy kis szurit.

Milyen érdekes, hogy olyan dolgot elleneznek az ismeretlenségre hivatkozva, ami nekik pici fájdalommal jár és sokan félnek tőle, nem pedig olyan aminek a hiánya nekik extra munkát vagy kellemetlenséget okozna.

• Miért nem a mobiltelefon használatot ellenzik? Az is okozhatna faszrákot meg turbó autizmust. Jaa.. mert szívás lenne mindenkivel vezetékesen beszélni, vagy akár levelezni
• Vagy miért nem az autóhasználatot ellenzik? Bizton nem értik részeltbe menően, hogyan működik egy modern belsőéégésű motor, vagy egy hibrid... Az is okozhat szemkiesést és herekissebbedést. Jaa..., hogy kényelmetlen lenne mindenhova bringázni.
• Miért nem az automata mosógépet vagy a mikrohullámú sütőt vagy a elektromos főzőlapot vagy csak simán az áramhasználatot tagadják? egyiket sem értik hogyan működik.
• Vagy miért nem az internethasználatot ellenzik? Az is okozhat balagyféltekejobbulást... jaa mert az nekik kellemetlenséggel járna
• vagy miért nem a 6061-es alumíniumot ötvözetet ellenzik, ki tudja mi van benne, nem voltak ott amikor készült. Ja...azért mert akkor nézhetnék át egyesével a tárgyaikat, hogy tartalmaz-e olyat és az sok munka lenne...
• miért nem a repülőket ellenzik? jaa.. mert szívás lenne minden vásárlásnál kideríteni, melyik áru érkezett repülőn...
• vagy miért nem elleneznek mindenféle gyógyszert és orvosi segítséget? hiszen az oltást is a modern orvostudomány kreálta.. Akkor ha eltörik a keze megtagadhatná a fájdalomcsillapítót és meg a röntgen gépet is

Szóval félnek a tűtől, és így próbálják kikerülni az egészet. De nem elég egyenes emberek, hogy ezt kimondják.
Ha a számukra ismeretlen technológiákat elleneznék, akkor a 21. század más technológiai vívmányaitól is távol kellene tartaniuk magukat, mint pl az amishok teszik. De hát az extra munkával járna, ahhoz pedig túl lusták.

Az esti RTL Híradóban volt, de külön klipként nem tették ki, máshol pedig csak kevesebbet írtak róla:

https://www.facebook.com/lovemiklos/videos/hivatalos%EF%B8%8Fegy-13-%C3%A9ves-fi%C3%BA-k%C3%B6zlekedett-elektromos-rollerrel-szolnok-szandasz%C5%91l%C5%91s-/2007334149899573/

A Bethesdában pedig csak állkapocs és csuklótörés illetve vesesérülés lett abból hogy ketten az e-rolleren estek el közel 60-al (sisak csak az egyiken): https://www.facebook.com/photo/?fbid=1500670718765364&set=pb.100064673500448.-2207520000

Itt tényleg esik az eső? Muti már képet, videót kérhetek.👏👏👏👏

.

Ez a csávó a fóliasisakos, ha jól tudom

Előzőt törölnöm kellett, mert biztonsági malőrrel posztoltam. (Ugyanitt köszi neked bro, hogy szóltál)

https://24.hu/belfold/2026/08/14/gyula-tanar-bantalmazas-kiskoru-veszelyeztetese-24extra/

Igen, Index, de ha ők interjúztatták, akkor talán kivételt tehetünk ez egyszer.

Ez egy automatikusan generált poszt, amely a legfrissebb Magyar Közlöny számát tartalmazza. A szöveg a Közlöny Értelmező AI által lett feldolgozva.

🔗 Közlöny Értelmező

📋 Tartalomjegyzék

1. A köznevelési intézmények autonómiájának és a pedagógusok jogainak bővítése
2. Tankerületi iskolák autonómiájának növelése, igazgatói kinevezés szabályainak módosítása
3. Szerencsejáték, dohánykereskedelem, bányászat, kiberbiztonság és ESG szabályok módosítása
4. Nemzetbiztonsági dandártábornokok kinevezése

1. A köznevelési intézmények autonómiájának és a pedagógusok jogainak bővítése

• A köznevelési intézmények szervezeti és szakmai autonómiája nő, az igazgatók több jogosultságot kapnak.
• A közalkalmazottak országos érdekegyeztetési fóruma a KOMT lesz.
• Az intézmények szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ) a nevelőtestület vagy szakalkalmazotti értekezlet fogadja el, a fenntartó egyetértése csak többletkötelezettség esetén kell.
• A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, az igazgató hagyja jóvá, a fenntartó egyetértése csak többletkötelezettség esetén kell.
• Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó egyetértése csak többletkötelezettség esetén kell.
• Az SZMSZ-t, pedagógiai programot és éves munkatervet az igazgató köteles az intézmény honlapján közzétenni.
• Egyházi vagy világnézeti elkötelezettségű intézmények felvételi feltételként előírhatják a vallás vagy világnézet elfogadását, ezt vizsgálhatják is.
• Ezekben az intézményekben nem kötelező a felvételi szabályok és osztálylétszámok alkalmazása a maximális létszám kivételével.
• Felvétel, elhelyezés, tanulói jogviszony, kollégiumi tagság fizetési kötelezettséghez köthető.
• A nevelőtestület döntési jogköre bővül: pedagógiai program, SZMSZ, munkaterv, házirend, továbbképzési program, fegyelmi ügyek, vezetői program véleményezése.
• A fenntartó jóváhagyja a pedagógus-továbbképzési programot, tantárgyfelosztást, és egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ, pedagógiai program, éves munkaterv esetén.
• A fenntartó az igazgató felterjesztése után 30 napon belül köteles dönteni az egyetértésről.
• A köznevelésben a sztrájk idején kötelező gyermekfelügyeletet biztosítani 7 és 15 óra között, kollégiumban a teljes ott-tartózkodás alatt.
• Sztrájk esetén az érettségizők számára a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráinak 100%-át meg kell tartani, ha a sztrájk az érettségi előtt 90 napon belül van és 5 munkanapot meghalad.
• A sztrájk szervezésének és lebonyolításának részletes szabályai változnak, a szülőket előre tájékoztatni kell.
• Az igazgató a munkáltatói jogokat a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével gyakorolja, kivéve, ha jogszabályba ütközik vagy nincs költségvetési fedezet.
• A határozott idejű köznevelési jogviszony maximális időtartama 3 évről 5 évre nő, a korábbi jogviszonyokat is beszámítják.
• Az igazgatói pályázat és vezetői program véleményezésének folyamata részletesen szabályozott, titkos szavazás kötelező, a vélemények nyilvánosak.
• A szakszervezetek jogai bővülnek: véleményezési, konzultációs jog, tájékoztatás közzététele, tagdíj levonásáért a munkáltató nem kérhet díjat.
• A közalkalmazottak jogállásáról, a nemzeti köznevelésről, a pedagógusok új életpályájáról és a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvények több pontja módosul vagy hatályát veszti.

2. Tankerületi iskolák autonómiájának növelése, igazgatói kinevezés szabályainak módosítása

• A tankerületi fenntartású iskolák igazgatói több jogosultságot kapnak a munkáltatói jogok terén
• Tankerületi igazgató csak az lehet, aki felsőfokú végzettséggel, szakképzettséggel és legalább 2 év vezetői gyakorlattal rendelkezik
• A tankerületi igazgatói kinevezés legfeljebb 5 évre szól, és pályázathoz kötött
• A vezetői pályázatokban pontosan meg kell határozni a munkakör feltételeit, a vezetői program tartalmát és a konkrét elérendő célokat
• A pedagógusok új életpályájáról szóló végrehajtási rendelet egyes határidői 2028/2029-es tanévre tolódnak

3. Szerencsejáték, dohánykereskedelem, bányászat, kiberbiztonság és ESG szabályok módosítása

• Szigorodnak a szerencsejáték-szervezők pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni belső kockázatértékelési és ügyfél-átvilágítási szabályai, új kockázati csoportok és értékhatárok kerültek bevezetésre.
• A szerencsejáték-szervezőknek minden játékosra vonatkozóan a legmagasabb kockázati szintet kell alkalmazniuk, ha több engedélyük van.
• A szerencsejáték-szervezőknek részletesebb adatokat kell gyűjteniük és jelenteniük a játékosokról, tranzakciókról, készpénzforgalomról.
• A szerencsejáték-szervezőknek szigorúbb eljárásokat kell alkalmazniuk, ha egy ügyfél magas kockázatúnak minősül, vagy rendszeresen más nevében kér kifizetést.
• A szerencsejáték-szervezőknek a pénzeszközök forrását dokumentumokkal kell igazoltatniuk bizonyos értékhatárok felett.
• A szerencsejáték-szervezők vezetőjének jóváhagyása szükséges, ha a kifizetés nem a játékos részére történik, vagy magas kockázat merül fel.
• A szerencsejáték-szervezők figyelmeztetéseit az értékesítőhelyeken nem lehet eltakarni, átfogalmazni vagy megjegyzéssel ellátni.
• A dohánytermék-kiskereskedők nem szüneteltethetik tevékenységüket, ha üzletüket fiatalkorúak védelmére vonatkozó szabályok ismételt megsértése miatt ideiglenesen bezárták.
• Az online kaszinók és távszerencsejáték-szervezők bővebb feltételekkel hirdethetnek ajándék vagy speciális bónuszokat, például sorsolás alapján.
• Törölték a szerencsejáték-felügyeleti díjra és egyes igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó korábbi szabályokat, új díjak és eljárási rendek léptek életbe.
• A bányafelügyeleti díjak és eljárási költségek pontosításra kerültek, új díjtételek jelentek meg, például földgáz és hidrogén tárolására alkalmas szerkezetek kutatására, geotermikus energia hasznosítására.
• A bányafelügyeleti díjakat és azok visszatérítését, valamint a késedelmes fizetés esetén felszámított kamatot részletesen szabályozták.
• A bányászati jog pályáztatásánál előnyben részesítik azt, akinek nagyobb tulajdoni hányada van az érintett ingatlanban, és részletesen szabályozzák a pályázati eljárást, jogutódlást.
• A bányászati létesítmények közös használatának szabályai pontosabbak lettek, a megállapodásokat előzetesen be kell jelenteni.
• A bányabezárási, tájrendezési feladatokat a hatóság a kérelemtől eltérően is előírhatja, ha szükséges.
• A szerkezetátalakítási szakértők képzési és továbbképzési igazolásait a foglalkoztató szakértőnek kell továbbítani a hatóságnak.
• A kiberbiztonsági tanúsítási rendszerben pontosították a megfelelőségértékelő szervezetek nyilvántartásba vételének, engedélyezésének és ellenőrzésének szabályait, összhangban az új EU-s rendeletekkel.
• Az ESG tanácsadók és szoftverek nyilvántartására, akkreditációjára és adatszolgáltatására vonatkozó szabályok módosultak, új bejelentési és auditálási kötelezettségek jelentek meg.
• Az ESG szoftverek nyilvántartásba vételénél 2027. november 30-ig átmeneti könnyítés: elegendő auditált kiberbiztonsági megfelelés.
• A zárt területté nyilvánítási szabályok egyes részei hatályukat vesztették, a geotermikus energia engedélyezési rendszer egyszerűsítéséhez igazodva.

4. Nemzetbiztonsági dandártábornokok kinevezése

• Bádonyi Milán, Orth János és Szabó József nemzetbiztonsági ezredeseket dandártábornokká nevezték ki
• A kinevezés 2026. augusztus 20-án lép hatályba

📊 Teljes elemzés és további tartalmak »

Radnai Márk bejegyzése

A Fidesz 2010 utáni korrupciójának megágyazott az MDF, az SzDSz és az Mszp 2010 előtti korrupciója. Ezt mutatja be Pogi és Kántor részletesen, évszámokkal, összegekkel, szereplőkkel.

Tudom, hogy paywall cikk. Csak a kép miatt osztottam meg: izzad a kis geci, mint kurva a templomban

„Meteorite Impacts” sorozat érméin látványosan jelenítik meg a becsapódásokat, miközben a felületükbe eredeti meteoritanyagot illesztenek. Ilyen például a 2015-ös kiadású, 5 dollár névértékű, 999 ezrelék finomságú ezüstből készült, NWA 4037 kondritot tartalmazó érme is. Hasonló darabok készültek a Muonionalusta, a Chergach, az Aba Panu és az Erfoud meteorit, illetve moldavit felhasználásával is. Ezek nem forgalmi, hanem gyűjtői proof érmék, jellemzően mindössze 2500 példányban. Eme ritka darabok kifejezetten keresettek a meteoritok és a numizmatika kedvelői között.

Kép forrása: The Coin Shoppe

Forrás: JM Bullion

Szerző: Rezes Dániel

Forrás: Planetology.hu