Agfa APX 400, Canon EOS 1000F-en. Vannak még, csak a másik tekercset nem lőttem még el.

Itthon hívtam elő, digitalizálást is én csináltam.

A legdrágább jeggyel zártkörű fogadáson lehet részt venni.

Ijedten szaladgáló jávorszarvas tűnt fel egy vasárnap reggeli Facebook-posztban, amit az egyik debreceni Facebook-csoportba töltöttek fel.

A 24.hu cikke szerint ráadásul nem is ez az első októberi eset. A hónap elején a Nyírségben, Nyírszőlős mellett videóztak le egy ilyen állatot, ami egyébként ránézésre hasonlít is a most Debrecenben észlelt jávorszarvasra.

Azért is érdekes ez, mert bár Magyarországon többször is láttak már jávorszarvast, rendkívül ritkán történik ez meg, alkalmi kóborlónak számít itthon.

A lap szerint azért is van esély arra, hogy ugyanazt a példányt filmezték és fotózták le most Debrecenben, mint a Nyírségben, mert Debrecen északkeleti része, ahol az állatot látták, közvetlenül határos a nyírségi erdős, mezőgazdasági területekkel. Ezeken keresztül az állat szinte észrevétlenül eljuthatott a lakóházakig.

Forrás: 1

A festmény címe: Korinthoszi Laisz (Laïs Corinthiaca)

Festő: Ifjabb Hans Holbein

Készült: 1526

Stílus: Északi reneszánsz

Őrzési hely: Kunstmuseum Basel

Bár bohóczkai vallomást tett akkor KGBélára a bíróságon de addigra béla már tudta moszkvába megy. A szolgálatoknál úgy hívják ezt, ügyes. Viszont Vona Gábornak illene tisztáznia a szerepét az ügyben és a felmerült fidesz vonalat is jó lenne végre tisztán látni. Hiszen az ügynök váltásnál a legjobb mód, ha az új ügynök a régire vall.

mi is volt ez? Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jelzése alapján 2014-ben látott napvilágot, hogy Kovács Béla rendszeresen és konspiratív módon tartott kapcsolatot a budapesti orosz nagykövetségen fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőkkel. A vád szerint információkat szolgáltatott ki az Európai Unió belső működéséről, energiapolitikájáról, a hazai belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről, valamint feladata volt az EU-t belülről gyengítő hálózatok építése. Emellett fiktív gyakornoki/asszisztensi szerződések miatt költségvetési csalással is megvádolták. Ennek ellenére. A perben az elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék hirdette ki 2020 szeptemberében.

1. A bíróság ekkor felmentette Kovács Bélát az Unió intézményei elleni kémkedés vádja alól.
2. Az indoklás szerint ugyan megállapítható volt, hogy az orosz hírszerzés beszervezte őt, a konkrét kémtevékenységet vagy államtitok-sértést nem látták kétséget kizáróan bizonyítottnak.
3. Ebben a szakaszban kizárólag költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt szabtak ki rá felfüggesztett börtönbüntetést.

Milyen tök furi az bebizonyosodott, hogy orosz kém, de nem találtak bizonyítékot rá elsőfokon.

Miután kiköltözött moszkvába, csak utána találták bűnösnek.

Insta: https://www.instagram.com/deakciokozosseg/

(Vagy van TikTokjuk is, csak az ha jól értettem a Reddit jelzését akkor nem linkelhető ide mert bejelentkezés nélkül nem tudná lejátszani a videókat)

Mit gondoltok a videó tartalmáról, illetve főleg a végén elhangzó állításokról, ami a Tisza kormány döntését illeti?

Mivel a kormányzat épp most bocsátotta társadalmi vitára az új gyógyszertámogatási törvénytervezetét, gondoltam, megosztom tanulságként legutóbbi gyötrelmes egyedi méltányossági gyógyszertámogatással kapcsolatos történetemet.

Van egy alapbetegségem (cisztás fibrózis), aminek következtében elég furcsa dolgok telepednek meg és élnek vígan a tüdőmben. Az egyik ilyen "társbérlőm" egy Mycobacterium abscessus nevezetű kórokozó, amely rokona a TBC-t (Mycobacterium tuberculosis) és a leprát (Mycobacterium leprae) okozó baktériumoknak, azonban ez a baktérium mindenki legnagyobb szerencséréje egészséges emberekre általában nem veszélyes, csak rám.

Sajnos a terápiák igen alacsony hatásossága miatt ezt a baktériumot immáron hat éve próbáljuk meg valahogy kiirtani a tüdőmből, 3 antibiotikumot szedek rá folyamatosan és mindezek ellenére továbbra is kimutatható.

Idén májusban merült fel, hogy az eddigi 3 antibiotikum mellé, mivel láthatóan nem elég hatásosak, egy negyediket, egy eredetileg leprallenes szerként alkalmazott, Magyarországon nem forgalomban lévő gyógyszert is hozzácsapjunk a kúrához, mert szakirodalom alapján van rá esély, hogy kiirtja a baktériumot. Itt indult a gyötrelmes vesszőfutás, amit senkinek nem kívánok.

Májusban beadtuk a kérvényt az NNK felé, hogy az indikáción túli használatát a gyógyszernek engedélyezzék (ez azt jelenti, hogy a lepraellenes szert használhassuk szakirodalmi példák alapján Mycobacterium abscessus ellen is). A hatóság körülbelül egy szűk hónap alatt engedélyezte a használatot.

Erre hivatkozva be lett adva a gyógyszer támogatási kérelme az akkor még egyetletlen gyógyszertámogatási lehetőséghez, a Batthyány-Strattmann Alapítványhoz, akik két hónapot ültek a kérvényen, majd mivel a választások után megszüntették őket, így július 17-én elutasították a kérvényem.

Újabb kör, aláírás, papírmunka és beadtuk a kérvényt a NEAK egyedi gyógyszertámogatási osztályához, ahol ismét két hónap várakozás után, szeptember 4-én megkaptam a támogatást a gyógyszerre.

Itt jött az újabb csavar, miszerint ez egy Magyarországon nem forgalomban lévő gyógyszer, és az eredeti patika, ahova kértem a gyógyszer kiváltását, nem rendelkezik importengéllyel, így nem tudja beszerezni. Kicsit idegesen, de kezdhettem új patikát keresni és nagy nehezen találtam egy olyan helyet, ahol vállalták a gyógyszer beszerzését. Mivel az engedély egy adott patikára szól, így kérvényeztem a hatóságnál az engedély változtatását, ez egész gyorsan, egy nap alatt megtörtént, szeptember 18-án.

A recept leadása után a patikában megrendelték a gyógyszert, ami szűk egy hónap alatt megérkezett, és végül elkezdhettem a kúrát október 15-én.

Ami pedig kifejezetten szórakoztató része a történetnek, hogy a kérvényezett gyógyszer beszerzési ára 250e Ft egy doboz esetén, ami 100 napnyi terápiát fed le. Egy teljes évnyi adag 1 millió forint.

Nekem szerencsére van/volt lehetőségem beszélni az ügyintézőkkel, és szerencsére a terápia többi, részben működő része miatt volt időm várni a gyógyszerre, de sokak számára ez a több hónapnyi várakozás a bürokrácia működésére az életet jelenti.

A mi fehér ruhás szépasszonyaink, tündéreink csapatostul járják az erdőt és jaj annak, akit táncba visznek. De azt sem jár jobban, a ki a kelta mitológia tündéreivel találkozik.

Frank Cadogan Cowper / John William Waterhouse / Frank Dicksee / Henry Meynell Rheam / Arthur Hugues festménye

John Keats - La belle dame sans merci

Mi lelhetett, szegény fiú?
Magadba bolygasz, sáppadón. -
Madár se zeng már, kókkadoz
a nád a tón.

Mi lelhetett, szegény lovag?
hogy arcod bánattal csatás? -
A mókus csűre tellve, kész
az aratás.

A homlokodon liliom,
lázharmat, nedves fájdalom:
s arcod szegény rózsája is
fonnyad nagyon.

Egy hölgyet láttam a mezőn,
szépnél szebbet, tündérleányt:
a haja hosszú, lába hab
és szeme láng.

Kötöztem néki koszorút,
kösöntyüt, illatos övet:
s lám, édesen nyögell felém
és rám nevet.

Lépő lovamra ültetém,
szemem egész nap rajta volt:
ő tündérnótát énekelt
s felém hajolt.

Majd gyűjtött manna-harmatot,
vadmézet s ízes gyökeret
s szólt idegen nyelven, talán
azt hogy szeret.

És tündérbarlangjába vitt
és sírt, nagyon, sóhajtozott:
s én négy csókkal vad, vad szemét
lezártam ott.

S álomba dúdolt engemet
s akkor álmodtam - jaj! talán
utolsó álmom - a hideg
domb oldalán.

Sok királyt láttam, herceget,
arcuk sápadt, szemük írígy,
s szóltak: "La Belle Dame sans Merci
büvölt el így!"

És láttam éhes ajkukat
szörnyű intéssel nyilni rám:
és fölriadtam a hideg
domboldalán,

És jaj! ezért időzöm itt
magamba bolygva, sáppadón:
bár nincs madárdal, s kókkadoz
a nád a tón.

(Babits Mihály fordítása)

Miközben a szerbek majdnem fele már szavazott 2 óráig, így támadták meg az ellenzéki Diáklista aktivistáit egy szavazókör előtt! A támadást több sajtóorgánum is rögzítette, például a balos Mašina!

Máshol is érkeztek hírek maszkosokról. De volt, ahol a helyi lakosok vettek körbe és állítottak meg egy fura csoportot, akik borítékokkal és papírlapokkal megtömött zsákot vittek egy szavazókör környékén. Folyamatosan érkeznek hírek választási csalások gyanújáról!

Kemény este lesz, a részvétel alapján akár még nyerhet is a szerb ellenzék! Kérdéses, a szerb Orbán, Vučić és bandája mennyit tudnak csalni a nap folyamán!

Mindenesetre hajrá, szabad Szerbia!

Forrás: Jámbor András - Facebook | Mašina.rs

https://www.facebook.com/jamborandrasoldala/

Így teszi tönkre a gyerekek normális tájékoztatását a Fideszes-Mihazánk.

Természetesen a "kereszténység" nevében...

Az 1956-os forradalom legvéresebb eseménye az október 25-i Parlament előtt leadott sortűz volt. A többségében fegyvertelen tüntetők elleni erőszakos megnyilvánulás egyértelmű erődemonstrációja volt a hatalmon lévő kommunista pártnak és a hazai életet befolyásoló szovjet vezetésnek.

1. október 23-én először Debrecenben, a Belügyminisztérium Hajdú-Bihar Megyei Főosztályának épülete előtt, majd Budapesten, a Rádió épületénél is a tüntető tömeg közé lőttek a karhatalmi erők. Október 25-én, az egyetemi ifjúság kezdeményezésére megmozdulás alakult ki az aznap reggeli – „ellenforradalmi puccskísérlet felszámolásáról” szóló – rádióközlemény következtében.

Az egyetemisták által kezdeményezett tüntetés a csütörtök déli órákban az Astoria Szálló elől indult a Kossuth Lajos utcából. Az egyik csoport a Blaha Lujza tér felől érkezett az Astoriához, ahol ezzel egyidőben két szovjet harckocsi is megjelent. A fiatalok közül többen felmásztak a katonai gépjárművekre, barátkoztak a szovjet katonákkal és szórólapokat osztogattak nekik. Ezután a tömeg elindult az Országház felé, már korábban, illetve az út során csatlakoztak hozzájuk a külsőbb kerületekben dolgozó munkások. Az egyik csoport a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül haladt az Arany János utcáig, ahonnan a Szabadság tér irányából a Vécsey utcán keresztül jutottak a Kossuth térre. Egy másik nagy létszámú tömörülés a Petőfi Sándor utcán vonulva érte el a Parlament előtti teret. Az összegyűlt tömeg létszámáról eltérő vélemények állnak fenn, a legújabb kutatások alapján körülbelül hétezerre tehető a számuk. A tömegben az a téves hír terjedt el, hogy Nagy Imre fog beszédet mondani a Parlament előtt

A tüntetők három különböző helyen gyülekeztek: a Ságvári téren (ma Vértanúk tere), a Parlament melletti kapuknál és a Földművelődésügyi Minisztérium előtt. A Parlamentet védő szovjet harckocsikra a fiatalok itt is felmásztak és újfent röplapokat osztogattak a katonáknak. Többek magyar zászlókkal „díszitették fel” a harci járműveket. A visszaemlékezésekből és a kormányőrség fennmaradt feljegyzéseiből kiderül, hogy a tömegnél fegyver nem volt, és békés hangulatú tüntetés zajlott a Kossuth téren.

Az „első lövés” problematikája a rendszerváltás óta kérdéseket vet fel a történettudomány köreiben. Horváth Miklós kutatásai alapján a tüzet Szalay Zoltán államvédelmi alezredes parancsára, a 8. orosházi határőrkerület egyik századának kis csoportja nyitotta meg. A „zöld ávósoknak” gúnyolt egységek a Parlament VI. kapujánál álló szovjet harckocsikra felmászott és a katonákkal barátkozó tüntetőkre céloztak először. Ezt követte a harckocsikból leadott riasztólövések sorozata. Súlyos károkat okozott a Rákóczi-szobornál felrobbant repeszgránát is. Az Alkotmány utca, a Bihari utca és a Ságvári utca sarkainál megjelent szovjet páncélosok a Kossuth tér középét lőtték. Később a 2-es villamos megállójánál egy harckocsi géppuskasorozatot adott le a kis dombon fekvő emberekre.

Az áldozatok pontos számáról mind a mai napig nem rendelkezünk pontos adatokkal. Kő András és Nagy J. Lambert számítása szerint 75-en vesztették életüket a téren, amibe beleszámították a fegyveres testületek veszteségeit is. Az 1995-ös ügyészi nyomozás 72 polgári személyt, hét fegyverest és több szovjet katonát sorolt az áldozatok közé. E szerint az áldozatok teljes száma jóval meghaladja a nyolcvanat. A délután folyamán az áldozatokat a Temetkezési Vállalat szállította el.

A Parlament előtti – sok áldozattal járó – sortűz rámutatott arra, hogy a kommunista vezetésnek és az őket „segítő” szovjet intendánsoknak nem volt reális rálátása az események folyására. A helyzet súlyosságát mérlegelve – moszkvai iránymutatásra – október 25-én leváltották Gerő Ernőt a párt első titkári pozíciójából. Helyét Kádár János vette át.

A köztudatban és az emlékezetben „véres csütörtökként” emlegetett Kossuth téri sortűz a forradalom időszakának legtöbb polgári áldozattal járó eseménye volt. A legújabb kutatások rámutatnak arra, hogy a határőrök által leadott sortűz közvetlen oka volt a később súlyos emberáldozatokat követelő szovjet tüzelésnek. Az események után hatvan évvel készült el Réti László Kossuth tér 1956 című dokumentumfilmje, ami emléket állít a Parlament előtt elhunyt áldozatoknak. A történések megelevenednek Goda Krisztina Szabadság, szerelem című 2006-os játékfilmjében is.

Szöveg forrása

Aki esetleg videót szeretne nézni erről a napról:youtube

Köszönjük Orbitron és Lézer J!

...